A függő beszéd (Indirekte Rede)
- vor 2 Tagen
- 3 Min. Lesezeit
A függő beszédet akkor használjuk, ha valakinek az elhangzott szavait vagy annak tartalmát másoknak tovább szeretnénk adni. A német nyelvben ez különösen gyakori hivatalos tudósításokban (pl. politikusok, színészek véleményének idézése), ahol a közvetítő személy - például egy újságíró - az elhangzottak lényegét adja tovább, de egyúttal elhatárolódik a tartalomtól.
Példa:
Der Bundeskanzler sagte, dass er keine Steuererhöhung plane.(A kancellár azt mondta, hogy nem tervez adóemelést.)
Ebben a mondatban a függő beszéd kifejezi, hogy a közvetítő személy távolságot tart az elhangzott véleménytől.
A függő beszéd kifejezése: Konjunktiv I
A német nyelv a függő beszéd kifejezéséhez elsősorban a Konjunktiv I alakjait használja. Ez a nyelvtani szerkezet lehetővé teszi, hogy az elhangzottakat pontosan, de a véleménytől függetlenül közvetítsük.
Konjunktiv Präsens ragozása példákkal
„machen” (csinálni):
ich: mache
du: machest
er/sie/es: mache
wir: machen
ihr: machet
sie/Sie: machen
„haben” (birtokolni):
ich: habe
du: habest
er/sie/es: habe
wir: haben
ihr: habet
sie/Sie: haben
„sein” (lenni):
ich: sei
du: seiest
er/sie/es: sei
wir: seien
ihr: seiet
sie/Sie: seien
A Konjunktiv I és II használata
Konjunktiv I és kijelentő mód összevetése
Az egyes szám második személyben (du), valamint többes szám első és harmadik személyben (wir, sie) a Konjunktiv I alakok megegyeznek a kijelentő mód alakjaival.
Hogy elkerüljük az összetévesztést, ezeken a helyeken gyakran a Konjunktiv II alakokat használjuk.
Példa:
Konjunktiv I: Er sagte, du habest heute viel Arbeit.(Azt mondta, hogy ma sok munkád van.)
Konjunktiv II: Er sagte, du hättest heute viel Arbeit.(Azt mondta, hogy ma sok munkád van.)
Hétköznapi nyelv:
A mindennapi beszédben ritkán használják a Konjunktiv I-et. Ehelyett gyakran a kijelentő módot vagy a Konjunktiv II-t alkalmazzák:
Példa: Du kämest früher nach Hause.(Korábban hazaérnél.)
A módbeli segédigék ragozása (Konjunktiv Präsens)
„wollen” (akarni):
ich: wolle
du: wollest
er/sie/es: wolle
wir: wollen
ihr: wollet
sie/Sie: wollen
„sollen” (kelleni):
ich: solle
du: sollest
er/sie/es: solle
wir: sollen
ihr: sollet
sie/Sie: sollen
„können” (tudni):
ich: könne
du: könnest
er/sie/es: könne
wir: können
ihr: könnet
sie/Sie: können
„müssen” (kelleni):
ich: müsse
du: müssest
er/sie/es: müsse
wir: müssen
ihr: müsset
sie/Sie: müssen
„dürfen” (szabad):
ich: dürfe
du: dürfest
er/sie/es: dürfe
wir: dürfen
ihr: dürfet
sie/Sie: dürfen
„mögen” (kedvelni):
ich: möge
du: mögest
er/sie/es: möge
wir: mögen
ihr: möget
sie/Sie: mögen
Példamondatok:
Der Chef meinte, du habest heute viel Arbeit.(A főnök úgy vélte, hogy ma sok munkád van.)
Paul sagte, er habe eine schöne, nette Freundin.(Pali azt mondta, hogy van egy szép, kedves barátnője.)
Sie sagte, dass ihr es machet.(Azt mondta, hogy ti ezt csináljátok.)
Er meinte, dass ich es wolle.(Úgy vélte, hogy én ezt akarom.)
Vati sagte, ihr habet in der Woche viele Programme.(Apa azt mondta, hogy a héten sok programotok van.)
A függő beszéd megértéséhez különösen fontos a feltételes mód ismerete. Ha szeretnéd pontosan látni, mikor használjuk a Konjunktiv II alakokat a német nyelvben, akkor érdemes a feltételes mód (Konjunktiv II.) témájú cikkünket is elolvasnod. Ez segít abban, hogy megértsd, mikor és miért térünk át a Konjunktiv I-ről a Konjunktiv II használatára.
A német összetett mondatoknál a szórend legalább olyan fontos, mint maga a nyelvtani szerkezet. Ha szeretnéd biztosan használni a mellékmondatok szórendjét, akkor a KATI szórendről szóló cikk is sokat segíthet abban, hogy a német mondatok felépítése logikus és könnyen követhető legyen.
Ha szeretnéd végre átlátni a német nyelvtant, nem kell egyedül küzdened a szabályokkal. Tanfolyamainkon lépésről lépésre magyarázzuk el az eseteket, a szórendet, az igeidőket és a legfontosabb szerkezeteket.
Töltsd ki ingyenes szintfelmérőnket, és nézd meg, honnan érdemes folytatnod a tanulást.
Kommentare